illusztráció illusztráció

A hetedik legmelegebb nyár volt az idei a 20. század eleje óta

Egyben a nyolcadik legszárazabb is. A legnagyobb pozitív hőmérsékleti anomália júniusban jelentkezett.

Az idei a harmadik legmelegebb nyár volt Európában a mérések kezdete óta, csak a tavalyi és a 2023-as nyár volt ennél melegebb. Ami hazánkat illeti, nálunk is az átlagosnál melegebb volt legmelegebb évszakunk. Az 1991-2020-as átlaghoz képest országos átlagban 1,2 fokkal alakult magasabban a nyár középhőmérséklete.

Mindhárom nyári hónap melegebb volt a 30 éves átlaghoz képest, de amíg júliusban és augusztusban az eltérés +1 fok alatt maradt, addig június középhőmérséklete 2,5 fokkal volt magasabb a megszokotthoz képest, így 1901 óta az idei lett a második legmelegebb június. A nyár legmagasabb hőmérsékletét, 41,3 fokot július 26-án Sarkad Malomfokon mérte a HungaroMet. Ez mindössze 6 tized fokkal maradt el az abszolút melegrekordtól. A leghidegebb pedig augusztus 25-én volt, akkor hajnalban Zabaron és Lénárddarócon 1,7 fokig csökkent a hőmérséklet. Ez azonban nem volt elegendő a 45 évvel ezelőtti napi hidegrekord megdöntéséhez.

illusztráció
Méréseink alapján is többfelé elértük a 41 fokot délkeleten július 26-án. Nyugatra ekkor már egy hullámzó hidegfront hozott felfrissülést

Az idei nyáron a hőségnapok száma több mint másfélszerese volt a sokéves átlagnak. Júniusban, júliusban és augusztusban is elrendelte az országos tisztifőorvos a legmagasabb, harmadfokú hőségriasztást. 

Nem mindenhol enyhítették az aszályt a záporok, zivatarok

Sajnos csapadékban nem bővelkedett az idei nyár az ország jelentős részén, ami a terméshozamok jelentős csökkenéséhez vezetett. Az idei volt a legszárazabb június a mérések kezdete óta, majd júliusban és augusztusban már több csapadék hullott, de országos átlagban így is a sokéves átlag alatt maradtunk. Különösen súlyos és hosszantartó aszály sújtotta a déli és középső országrészt, ugyanakkor nyugaton, valmint északon, északkeleten és a Tiszántúl jelentős részén a július elején érkezett csapadék jelentősen enyhítette a június folyamán kialakult nagyfokú aszályt. Viszont a július 7-én és 8-án tomboló heves zivatarok és orkánerejű széllökések miatt sokfelé jelentős viharkárok keletkeztek. Augusztusban a hosszabb szárazabb periódusok folyamán ismét nőtt az aszállyal érintett területek nagysága. 

illusztráció
Alacsony vízállás a Dunán Vácnál július 3-án | Fotó: Wachtler László

A csapadék eloszlásában óriási egyenlőtlenségek mutatkoztak a záporos, zivataros jelleg miatt. Nem egy helyen még néhány tíz kilométeren belül is jelentős különbségek adódtak. Július 27-én egy sekély ciklonnak köszönhetően a Kaposvártól nem messze található Csökölyön egyetlen nap leforgása alatt 184 milliméter eső hullott. Ez az ötödik legmagasabb napi csapadékösszeg, mióta rendszeresen rögzítik az adatokat. 

Az évszak során a legtöbb csapadék Sopron környékén hullott, ott 309 millimétert mértek. Ennek alig több mint tizede, 39,6 milliméter esett Kakucson 3 hónap alatt, így ez lett a legszárazabb hely az országban. Országos átlagban 41 százalékkal hullott kevesebb csapadék a nyár folyamán az 1991-2020-as időszak átlagához képest, így a mérések kezdete óta az idei a nyolcadik legszárazabb nyárnak adódott. 

Borítókép: Vass Károly

Ezek is érdekelhetnek
Hirdetés