Elkezdődött a folyami csoda, a tiszavirágzás
A megszokottnak megfelelően június közepén kezdetét vette a kérészek násztánca.
Júniusban, a kora esti órákban, amikor a nap sugarai már alig érik a Tisza vizét, évente megismétlődik egy látványos természeti jelenség, a tiszavirágzás. Ez a különleges esemény nem csupán egy rovar rajzása, hanem a természet erejének és körforgásának egyik legbámulatosabb megnyilvánulása, amely a napokban újra elkezdődött, több észlelőnk is lencsevégre kapta e jelenséget.
A tiszavirág Európa legnagyobb méretű, sőt az egész kontinens legnagyobb méretű kérésze, melynek hímjei elérhetik a 8-10 centiméteres testhosszt. Ez a rovarfaj egyike a legrégebbi rovarrendeknek, lárvái három évig fejlődnek a Tisza agyagos medrébe fúrt üregeikben. Ezalatt az idő alatt rengeteg vedlésen mennek keresztül, míg végül elérik az ivarérett állapotot. Életük nagy részét a víz alatt töltik, rejtőzködve a ragadozók elől és szűrve a vízből a szerves anyagokat.
A hosszú lárvális élet után jön el a pillanat, amikor a kifejlett tiszavirágok milliónyi példányban egyszerre emelkednek a víz felszínére. A rajzás pontos időpontja nagyban függ az időjárástól, a víz hőmérsékletétől és a folyó vízállásától, de általában június közepén-végén szokott bekövetkezni, s így történt ez most is.
A hímek rajzanak először, a folyó felett táncoló, gyönyörű tömeget alkotva. Jellegzetes, hosszú farki függelékeikkel és nagy, hártyás szárnyaikkal könnyen felismerhetők. Fő feladatuk a párkeresés, melyre mindössze néhány órájuk, vagy legfeljebb egy napjuk van. A nőstények később kelnek ki, és miután megtörtént a párzás, petéiket a vízbe rakják, majd elpusztulnak. A tiszavirágok a "legrövidebb életű" rovarok közé tartoznak, hiszen kifejlett állapotban alig pár órát élnek.
Borítókép: Tóth Anita
