Új részecskét találtak

Akár a Higgs-bozon az, akár nem, óriási jelentőségű tudományos eredmény bejelentése történt szerda reggel. De vajon mit jelent mindez?

Ha a sok-sok kiszivárgott pletyka, videó-részlet és elsuttogott félmondat igaznak bizonyulnak, akkor a CERN ma bejelentheti, hogy 50 éves kutatás és több tízmilliárd euró, valamint több ezer tudós munkájának eredményeképpen végre sikerült elcsípni a rejtőzködő részecskét. 

Miért fontos ez?

A Higgs-bozonnak elnevezett, feltételezések szerint a minket körülvevő anyagok tömegéért felelős, eddig csupán elméleti alkotóelemként ismert részecske az ún. "Standard modell" kirakósának utolsó darabja, amely egységesítheti a négy alapvető kölcsönhatást, mely a világegyetem általunk részében megfigyelhetően megnyilvánul.

Mennyire biztos, hogy tényleg a Higgs-bozont találták meg?

Ebben a kérdésben már jóval óvatosabban fogalmaznak még azok a kutatók is, akik "idő előtt" szót mertek ejteni a várható bejelentésről.

Abban szinte 100%-ig biztosak, hogy egy teljesen új részecskét találtak, valami olyasmit, amit eddig sosem tapasztaltunk. Az is bizonyosnak tűnik, hogy a Higgs feltételezett energia-tartományban találták. Az egyik, jól megfigyelhető bomlása során két, nagy energiájú foton szabadul fel, ami megerősíti, hogy egész spinű bozonról van szó. Mégis, nem teljesen biztos, hogy a megtalált részecske valóban az áhított, szent grálként imsert, "isteni" (sokak szerint "istenverte") alkotóelem.

Más kutatók tovább mentek - lehet, hogy ez az, amit kerestek, de a tulajdonságai nem feltétlenül illenek bele a "standard modell" egységességéről alkotott elképzelésekbe, és így talán kissé neveletlenek, mégis egészen új dimenziókat, távlatokat nyithatnak világegyetemünk megismerésében.

A Higgs-bozonnal mindent megmagyarázhatunk? Megismertük a fizika titkait?

Korántsem, és talán éppen így kerek a világ. A Higgs-bozon tudományos jelentősége mindemellett óriási, ez aligha vitatható - az elmúlt évtizedek talán legnagyobb felfedezése lehet. Viszont arról szó sincsen, hogy hirtelen mindenre megtudtuk volna a választ.

Továbbra sem tudjuk, "miért vagyunk itt" (és most nem a metafizikai, vagy filozófiai értelmezésre gondolunk). A Higgs-bozon nem ad magyarázatot az alapvető szimmetria-sértésre (miért van látszólag több anyag, mint antianyag, ill. ezek miért nem annihilálták egymást az ősrobbanást követően).

Bár a Standard modell és a Higgs-bozon alapvetően összhangban van a kvantumfizikával, az égvilágon semmilyen magyarázatot nem ad annak a józan ésszel merőben ellentétetesnek tűnő jelenségeire. Nem egészíti ki a kvantum-színdinamika hiányzó elemeit, és nem segíti a sok fizikus számára oly fontos, ún. hiperszimmetria-elméletet sem.

Hab a tortán - kétségek

Néhány hete, a Higgs-hajszától teljesen függetelnül röppent fel a tudomáyos világot alaposan felkavaró hír, miszerint egy igen jól ellenőrzött (az ún. BaBar kísérlet) eredményeinek elemzése alapján baj lehet magával az alap-elképzeléssel is.

Vagyis, még ha a Higgs bozonnal tökéletesen egységessé állna is össze a "Standard modell" - amire mintegy fél évszázada várunk - könnyen kiderülhet, hogy az immár egységes modell úgy ahogy van, téves. Vagy "majdnem" igaz, de csak egy nagyon kicsiny téridő-tartományban értelmezhető (ahogy a newtoni fizika is, a relativitás-elmélettel szemben).

Egy csodálatos gesztus - legyen bárhogy is

Aki látta a John Nash zseniális, ám skizofrén tudós életét feldolgozó, Egy csodálatos elme c. filmet, az bizonyára jól emlékszik a szívszorítóan szép pillanatra, amikor a hosszú évtizedek során megöregedett, ám elméjének ragyogásából mit sem vesztett kutató ott lehetett az általa kidolgozott játékelmélet Nobel-díjának átadóján.

Egy hasonló pillanatra számíthatunk ma is, ugyanis a Higgs-bozon elmélétét majdnem ötven éve (!) kidolgozó, és azóta igazolást kereső Peter Higgs és társai a CERN bejelentés kiemelt meghívottjaiként lehetnek jelen álmuk megvalósulásakor. 

Reméljük, megadatik nekik az, amire egy életen át vártak - mi pedig természetesen frissítjük majd cikkünket, ahogy a részletek napvilágot látnak.