Virágait bontogatja a japáncseresznye
Indul a hazai sakura-szezon, a rózsaszín pamacsos virágalagutakat az ország számos pontján megcsodálhatjuk.
A japáncseresznye virágzása hazánkban jellemzően március végétől április közepéig tart, ám ennek időpontját nagyban befolyásolja az aktuális tavaszi időjárás. Wachtler László észlelőnk a budapesti Tóth Árpád sétányon csípte el a virágzás csúcsát és ajándékozott meg bennünket szebbnél szebb képeivel.
A korai fajták (mint a fehér virágú Yoshino) már március végén szirmot bonthatnak, míg a telt virágú fajták általában április első felében, közepén tündökölnek a legszebben. A látvány azonban kérészéletű: egy-egy fa csupán 1–2 hétig virágzik, és egy nagyobb vihar vagy erős szél napok alatt „lehullathatja a havat” a szirmokból — úgyhogy a mostani szeles időjárás nem a legkedvezőbb ilyen szempontból.
A japáncseresznye virágai nemcsak szépek, de ehetőek is! Japánban a szirmokat sóban és ecetben tartósítják, majd sütemények díszítésére vagy egy különleges tea (Sakurayu) készítésére használják.
Ha igazi „virágalagútban” szeretnél sétálni, az alábbi helyszíneket javasoljuk (a teljesség igénye nélkül):
- Budapest: Tóth Árpád sétány — talán ez az ország legismertebb ilyen helyszíne. A Budai Vár bástyáján végighúzódó fasor minden évben fotósok és szerelmesek ezreit vonzza. A panoráma és a rózsaszín virágok találkozása verhetetlen.
- Budapest: ELTE Füvészkert: Itt minden évben megrendezik a Sakura Ünnepet. A kertben nemcsak csodálhatod a fákat, de a japán kultúrával is ismerkedhetsz, és a hagyományoknak megfelelően akár a fűben, a fák alatt piknikezhetsz.
- Pécs: Bármilyen furcsán hangzik, a pécsi temető egyik főútja mentén egy rendkívül látványos japáncseresznye-fasor található, ami virágzáskor elképesztő látványt nyújt. Emellett a város több pontján (pl. a Janus Pannonius utcában) is felbukkannak ezek a fák.
- Gyöngyös és Eger: Heves vármegyében is nagy kultúrája van a díszcseresznyének. Egerben az Érsekkertben és a vár környékén, Gyöngyösön pedig több utca mentén is találkozhatsz velük.
Borítókép: Wachtler László
